3. fejezet

                                                     Szép este, érdekes reggel

*Elisabeth szemszöge*
Elindultam haza és mikor beléptem a ház ajtaján, meglepő dolog várt engem...    -Úristen te hogy-hogy itt vagy??-rohantam legjobb barátnőmhöz.
    -Képzeld anyukád látta, hogy szomorú voltál, ezért felhívta az apukámat, mert a szomszéd ház eladó volt és költözzünk ide.Nehéz volt meggyőzni apát de sikerült!-mesélte Barbi.-Tessék ez a tiéd.-odanyújtott nekem egy kulcsot.
   -A ti házatokhoz?-esett le az állam.
   -Hát nem a tiétekhez te gyagya.... persze hogy a miénkhez!-vigyorgott rám.
   -Köszönöm!-öleltem meg.
   -És neked is köszi anyu!-majd őt is átkaroltam.
   -Lisa nézd meg a ház többi részét is, mert van egy kifejezetten neked tervezett szoba a tiéd mellett.-suttogta a fülembe.
   -Gyere Barbi nézzük meg azt a helyiséget-megfogtam a csuklóját és felfelé húztam.
   -De miről beszélsz??-csak ennyit tudott kinyögni. Kinyitottuk a ajtót és egy gyönyörű próbaterem volt.Gitárok, mikrofonok és még keverőpult is volt. Megláttam egy nem szokványos dolgot, egy zongorát...
  -Hát.....ez.....CSODÁLATOS!-sikítottam, mire anya és Sam felrohant.
   -Jól vagy?-kérdezték szinkronban.
   -Persze, persze csak meglepődtem..életemben nem gondoltam volna, hogy lesz egy ilyenem.-nagyon nagy vigyor ült az arcomon.Mivel későre járt ezért barátnőm hazament, én pedig megvacsoráztam, lefürödtem és befeküdtem az ágyba. Azon gondolkodtam "Honnan lehetne ismerős Niall Horan?". Majd pár perc után elaludtam.
 
 *Reggel*
 Korán felkeltem nem voltam álmos. Gyorsan megmosakodtam, felöltöztem és átrohantam Barbihoz, de ő még mélyen alukált. Gondoltam felkeltem, ezért elkezdtem ugrálni az ágyán mondogatva: "Kelj fel Barbara Swenson!" (Lehet hogy gyerekes de hatásos :) )
 
 *Barbara szemszöge*
 Kinyitottam a szemem és egy ugráló-ordibáló Lisát láttam.
    -Szállj már le!-röhögve ültem fel az ágyon.
    -Végre hogy fent vagy....-mondta "drága" barátnőm-...már ezer éve keltegetlek!
 Felvettem egy laza ruhát és gondolkodni kezdtünk mit csináljunk. Kb. 10 perc után beötlött, hogy elmehetnénk városnézésre.
    -Van egy tökéletes ember aki körbevezetne minket Londonban.-ötletelt Lis.
    -Na és kicsoda?-érdeklődtem a titokzatos személy után.
    -Tegnap "botlottam" bele... sajnos szó szerint...-elmesélte az egész történetet. Mikor meghallottam hogy ráesett hát én szakadtam a röhögéstől!
    -Ez nem vicces!-erre vállba ütött. Majd rájöttem a névre....
    -De hát ő a One Direction bandatagja.
    -Úristen! Hát hogy nem jöttem rá?! Eszembe se jutott! Hogy én mekkora idióta vagyok!-botránkozva nézett rám...
 
*Elisabeth szemszöge*
 Nagyon hülyén éreztem magam, hogy nem tudtam ki ő.Elővettem a telefonom és elkezdtem bepötyögni a számát.Kicsöng...
   -Szia Lisa!
   -Szia Niall! Ma ráérsz?
   -Persze! Mivel szolgálhatok?
   -Akkor lenne kedved engem és a barátnőmet egy városnéző programot csinálni?
   -Örömmel! És ha te hozol egy havert, én is hozhatok egy cimborát?
   -Nyugodtan. És ki a szerencsés?
   -Még mindig nem tudod honnan lehetnék ismerős?
   -De már rájöttem...
   -És nem zavar?
   -Engem nem zavar. Inkább az a kérdés hogy téged zavar e hogy egy ismeretlen mászkál egy hírességgel?
   -Szeretem ha egy új barátot szerezhetek...Visszatérve a témához, a válasz Harry Styles.-érezni lehetett, hogy elmosolyodik.
   -Szuper! És hol találkozzunk?
   -A Hyde parkban?
   -Remek! Tökéletes. Szia!-köszöntem el az írmanótól.
   -Szia!-köszönt ő is. Elindultunk gördeszkával és mikor megérkeztünk leültünk egy padra.
   -Amúgy Harry Styles is jön.
   -Akkor legalább nem lesz egyedül fiú. :)



Bocsánat most később hoztam az új részt, de ez hosszabb. :) Ha tetszik és olvasod akkor legyél rendszeres olvasó.:D Komizzatok ha folytassam mert nem folytatom hogyha senki sem olvassa...